Pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta, coach — ki mit végezhet Magyarországon?

Mi a különbség egy mondatban?

A pszichiáter orvos, aki gyógyszert is felírhat; a pszichológus nem orvos, beszélgetésen alapuló tanácsadást és konzultációt végez; a pszichoterapeuta orvos vagy szakpszichológus, aki külön szakvizsgát tett a pszichoterápiából; a coach célokra és teljesítményre fókuszál, és nem végez egészségügyi tevékenységet.

A táblázat tájékoztató összefoglalás. Az egyes szakképesítések pontos szabályait a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet és az OKFŐ tájékoztatói tartalmazzák (lásd a forrásokat).

Ki írhat fel gyógyszert?

Magyarországon pszichiátriai gyógyszert (például antidepresszánst vagy szorongásoldót) csak orvos írhat fel: jellemzően pszichiáter, egyes esetekben a háziorvos. Pszichológus, szakpszichológus, coach és nem orvos végzettségű pszichoterapeuta nem írhat fel gyógyszert.

Ha felmerül, hogy gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, a pszichológus a pszichiáterhez irányít. A kettő gyakran párhuzamosan zajlik: a gyógyszert a pszichiáter követi, a beszélgetésen alapuló munka a pszichológusnál vagy a pszichoterapeutánál folyik.

Ki végezhet pszichoterápiát?

Pszichoterápiát önálló egészségügyi tevékenységként az végezhet, aki pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkezik. Erre a ráépített szakképzésre szakorvosok (bármely alapszakvizsgával), klinikai szakpszichológusok, alkalmazott egészségpszichológusok és neuropszichológusok jelentkezhetnek.

A szakvizsgához a képzés során egy konkrét módszerben (például kognitív viselkedésterápia, pszichodinamikus vagy rendszerszemléletű terápia) is el kell mélyülni; ezeket a képzéseket módszerspecifikus egyesületek tartják. Aki még képzésben van, szupervízió mellett dolgozik. A módszerekről külön cikk szól: milyen terápiás módszerek vannak, és mikor melyik.

Mit jelent a „szakpszichológus”?

A szakpszichológus olyan okleveles pszichológus, aki az egyetem után egy további, szakirányú képzést is elvégzett. Ezek egy része egészségügyi szakképesítés (klinikai szakpszichológus, alkalmazott egészségpszichológus, neuropszichológus), más része nem egészségügyi (például a tanácsadó szakpszichológus).

A különbség a gyakorlatban azért fontos, mert az egészségügyi szakpszichológus a működési nyilvántartásban szerepel, diagnosztizálhat, és állami egészségügyi ellátásban is dolgozhat. A nem egészségügyi szakpszichológusi képesítés ettől még valódi, egyetemen szerzett végzettség, csak más a jogi kerete.

A coach mit tehet, és mit nem?

A coach jövőre és célokra fókuszáló, strukturált beszélgetéseket vezet: karrierdöntés, vezetői szerep, változás, teljesítmény. A coach megnevezés Magyarországon nem védett, nincs hozzá állami nyilvántartás, és a coaching nem egészségügyi tevékenység, ezért nem alkalmas pszichés zavar vagy betegség kezelésére.

Ez nem a coaching értékéről szól, hanem a keretről. Ha valakinél a célok mögött tartós levertség, szorongás, alvászavar vagy visszatérő krízis áll, jó coach ezt jelzi, és pszichológushoz vagy orvoshoz irányít. A coach képzettségéről a képzőintézmény és az esetleges nemzetközi tanúsítvány ad tájékoztatást, érdemes rákérdezni.

Hogyan ellenőrizhetem, hogy a szakember valóban az, aminek mondja magát?

Az egészségügyi szakemberek (orvosok, pszichiáterek, klinikai és más egészségügyi szakpszichológusok, pszichoterapeuták) adatai nyilvánosan kereshetők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) egészségügyi szakember-keresőjében a kereso.enkk.hu oldalon. A kereséshez a név vagy névrészlet megadása kötelező.

1. Nyissa meg a keresőt: kereso.enkk.hu. Ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) üzemelteti.
2. Írja be a nevet vagy annak egy részét. Ez kötelező mező; a nyilvántartási szám csak kiegészítő szűrő, önmagában nem kereshető vele.
3. Szűkítsen, ha sok a találat: az alapnyilvántartás típusánál (orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó, egészségügyi szakdolgozó) és a szakképesítés-listán.
4. Nézze meg a találatot: a nyilvántartott szakképesítéseket és az alapnyilvántartási számot. Orvosnál ez a szám megegyezik a pecsétszámmal, amely a recepten és a leleten is szerepel.
5. Vesse össze azzal, amit a szakember használ: ha valaki pszichoterapeutaként vagy klinikai szakpszichológusként mutatkozik be, ennek a szakképesítésnek meg kell jelennie a nevénél.

A működési nyilvántartás öt évre szól; megújításának feltétele, hogy a szakember a ciklus alatt szakképesítésenként legalább 250 továbbképzési pontot teljesítsen.

Mit jelent, ha nem találja? Okleveles pszichológus, tanácsadó szakpszichológus, mentálhigiénés szakember és coach nem egészségügyi végzettség, ezért ők jellemzően nem szerepelnek a keresőben. Ez önmagában nem szabálytalanság: ilyenkor az oklevélről érdemes kérdezni (melyik egyetem, milyen végzettség). Az viszont figyelmeztető jel, ha valaki pszichoterapeutának, pszichiáternek vagy klinikai szakpszichológusnak nevezi magát, és a keresőben nem szerepel ilyen szakképesítéssel.

Kihez forduljak először?

Ha közvetlen veszély áll fenn, hívja a 112-t vagy a 116-123-as lelkisegély-vonalat. Tartós, a mindennapi működést akadályozó tüneteknél, vagy ha gyógyszer is szóba jöhet, a pszichiáter (vagy először a háziorvos) a jó kiindulópont. Élethelyzeti elakadásnál, kapcsolati nehézségnél, döntés előtt pszichológus, régóta ismétlődő, mély mintázatoknál pszichoterapeuta, tünetek nélküli karrier- és teljesítménycélnál coach.

Az első választás nem végleges: egy jó szakember az első alkalmak után megmondja, ha a helyzethez más szakember vagy más munkaforma illik jobban. Hogy ez hogyan zajlik, arról az első alkalomról szóló cikk ír.

Milyen végzettséggel dolgoznak a VIA szakemberei?

A VIA Pszichológiai Műhelyben pszichológiai konzultáció és coaching zajlik, pszichoterápia nem. Nógrádi Eszter okleveles pszichológus (ELTE PPK), mentálhigiénés szakember és szupervizor; Boldizsár Kármen okleveles viselkedéselemző és párkapcsolati coach, pszichológia mesterszakos hallgató. Mindketten a Magyar Családterápiás Egyesület pár- és családterapeuta képzésében vesznek részt.

A teljes végzettséglistájuk a Rólunk részben olvasható.