Autisztikus és ADHD-s kimerülés — mi ez, és mit lehet vele kezdeni

Miről ismerhető fel

A leggyakoribb jelek, ahogyan az érintettek leírják:

• olyan fáradtság, amit az alvás vagy a szabadság nem old meg
• kiesnek korábban működő készségek: telefonálás, ügyintézés, főzés, beszéd
• a megszokott zaj, fény, szag hirtelen elviselhetetlen lesz
• a társas helyzetek ára aránytalanul megnő, és utána hosszú a regeneráció
• nő az ingerlékenység, és gyakoribbá válnak az összeomlások vagy a leállások

Nem feltétlenül nagy esemény előzi meg. Gyakrabban egy hosszú időszak zárja le: költözés, új munka, vizsgaidőszak, kisgyermekes évek, tartós maszkolás — bármi, ami hónapokig a tartalék fölött tartotta a működést.

Miben más, mint a munkahelyi burnout vagy a depresszió

A munkahelyi burnout jellemzően a munkához kötődik, és a munka feltételeinek változásával enyhül. Az autisztikus kimerülés ezzel szemben az élet egészére kiterjedhet, és a készségvesztés, valamint az ingerekre csökkent tűrés hangsúlyosabb benne.

A depresszióval sok tünet átfedhet — és a kettő együtt is jelen lehet. A különbség sokszor abban ragadható meg, hogy a kimerülés enyhül-e, ha valóban csökken a terhelés és az ingermennyiség. Ezt a kérdést nem cikkből kell eldönteni: ha a levertség tartós, ha alvászavar vagy étvágyváltozás kíséri, vagy ha az életkedv is elfogyott, orvosi kivizsgálás indokolt. A pszichiátriai szakrendelés beutaló nélkül is felkereshető.

Öngyilkossági gondolatok esetén hívja a 116-123 lelkisegély-vonalat (0–24, ingyenes), közvetlen veszélyben a 112-t.

Mi hozza létre

A kutatások és a beszámolók ugyanazt a mintázatot írják le: tartós eltérés aközött, amit a környezet elvár, és ami az adott ember számára fenntartható — támogatás nélkül. Ehhez jellemzően hozzáadódik a maszkolás állandó háttérterhelése, az érzékszervi terhelés, valamint az, hogy a szükségletek megfogalmazása maga is energiába kerül.

Ezért nem elég „kipihenni". Ha a kimerülést kiváltó feltételek változatlanok, a pihenés csak halasztja a következő kört.

Mi segít — a gyakorlatban

1. Terhelés-leltár. Egy héten át jegyezze fel, mi vitte el a legtöbb energiát. A lista

végén jellemzően nem a munka áll az első helyen, hanem a láthatatlan terhek: ügyintézés, társas helyzetek, váltások, zaj.

1. Ingerdiéta. Konkrét, kicsi lépések: fülhallgató, tompított fény, kevesebb párhuzamos

csatorna, előre tervezett csendes idő.

1. A maszkolás csökkentése ott, ahol biztonságos. Erről külön cikkünk szól:

maszkolás.

1. Helyreállítási idő beépítése, nem jutalomként, hanem a menetrend részeként. Súlyosabb

kimerülésnél ez hetekben mérhető.

1. A feladatok visszavétele fokozatosan. A „minden egyszerre vissza" a leggyakoribb

visszaesési ok.

1. A környezet bevonása. Egy-két emberrel érdemes megbeszélni, mi segít — erről az

elmondjam a munkahelyemen? című cikk ír.

Mit csinálunk ezzel a konzultáción

Először azt nézzük meg, mi tartja fenn a helyzetet: mennyi a valódi terhelés, mi az, ami láthatatlanul viszi az energiát, és hol lehet ténylegesen csökkenteni. Ezután jön a helyreállítás menetrendje és a visszatérés üteme. Nem teljesítménynövelésen dolgozunk, hanem azon, hogy legyen fedezet a mindennapokra.

Ha a helyzet mögött gyógyszeres kezelést igénylő állapot is felmerül, abban a pszichiáter illetékes; ilyenkor segítünk eligazodni, hova érdemes fordulni. Diagnózist nem adunk.

A díjak a Díjak és keretek oldalon szerepelnek.

Ki fogadja

Nógrádi Eszter — okleveles pszichológus, mentálhigiénés szakember, szupervizor. Neuroaffirmatív szemléletben dolgozik: a kérdés nem az, mit kell „kijavítani", hanem az, milyen környezet és milyen keretek mellett lesz fenntartható a működés.

Kapcsolódó oldalak

• ADHD és autizmus — konzultáció felnőtteknek és kamaszoknak
• Maszkolás: miért fárasztóbb úgy tenni, mintha
• Elmondjam a munkahelyemen?
• Nógrádi Eszter
• Díjak és keretek

Gyakori kérdések

Első lépésként elég néhány sor

Írja le röviden, mi foglalkoztatja — nem kell pontos megfogalmazás, és nem kell eldöntenie, melyik forma illik Önhöz. Ha bizonytalan, ebben is segítünk.